A Szent István Király Múzeum kiadványai – A sorozat
István Király Múzeum közleményei
Címváltozás 1992-től: Szent István Király Múzeum közleményei
A sorozat – Tudományos művek
ISSN 1216-7967
2. Fitz Jenő: Kiadatlan Hercules domborművek. Székesfehérvár, 1957. 19 p. 2 t.
3. Fitz Jenő: A székesfehérvári budai külváros középkori templomai. Székesfehérvár, 1956. 15 p.
4. Fitz Jenő: Hercules-kultusz eraviszkusz területen. Székesfehérvár, 1957. 31 p.
9. Petres Éva, F.: Neolithic Graves at Bicske. Székesfehérvár, 1959. 14 p. 3 t.
10. Fitz Jenő: L. Alfenus Avitianus. Székesfehérvár, 1960. 15 p.
11. Szakál Ernő – Entz Géza: István király szarkofágja. Székesfehérvár, 1969. 28 p. ill.
12. Zádor Anna: Pollack Mihály Fejér megyei működése. Székesfehérvár, 1967. 32 p. ill.
Tartalom – Inhalt
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár kialakulása a régészeti adatok alapján. – Die Ausbildung der Stadt Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) auf Grund der archäologischen Daten. p. 7–18.
Györffy György: Székesfehérvár feltünése a történeti forrásokban. – Das erscheinen von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) in den Geschichtsquellen. p. 19–25.
Fügedi Erik: Székesfehérvár korai története a város alaprajzában. – Frühgeschichte Stuhlweissenburg (Székesfehérvár im Spiegel des Grundrisses der Stadt. p. 27–34.
Kralovánszky Alán: Székesfehérvár X–XI. századi településtörténeti kérdései. – Siedlungsgeschichte Probleme der Stadt Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) in den X–XI. Jahrhunderten. p. 35–47.
Bónis György: Székesfehérvár az Árpádház székhelye. – Stuhlweissenburg (Székesfehérvár), die Rezidenz der Arpaden. p. 49–61.
Vajai Szabolcs: Géza nagyfejedelem és családja. – Grossfürst Géza und seine Familie. p. 62–100.
Horváth János, ifj.: Székesfehérvár korai történetének néhány kérdése az írásos források alapján. – Einige Probleme der Frühgeschichte von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) auf Grund der schriftlichen Quellen. p. 101–116.
Németh Péter: Az első magyar egyházmegye kialakulásának kérdéséhez. – Zur Frage der Ausbildung der ersten ungarischen Diözese. p. 117–124.
Nemeskéri János – Kralovánszky Alán: Székesfehérvár becsült népessége a X–XI. századokban. – Die geschätze Bevölkerungszahl Stuhlweissenburgs (Székesfehérvár) in den X–XI. Jahrhunderten. p. 125–140.
Kozák Károly: A székesfehérvári királyi bazilika legkorábbi építkezései korszaka. – Die ältesten Bauperioden der königlichen Basilika von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 141–155.
Kovács Éva: A székesfehérvári bazilika XI. századi kincsei. – Die Schätze der königlichen Basilika von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) im XI. Jahrhundert. p. 157–164.
14. Székesfehérvár évszázadai 2. Középkor. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1972. 231 p. i
Tartalom – Inhalt
Koller, Heinrich: A székesfehérvári királyi trónus kérdése. – Das Problem des Königsthrons zu Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 7–20.
Mezey László: Székesfehérvár egyházi intézményei a középkorban. – Die kirchlichen Institutionen Stuhlweissenburgs (Székesfehérvár) im Mittelalter. p. 21–36.
Györffy György: A székesfehérvári latinok betelepülésének kérdése. – Die Frage der Ansiedlung der Stuhlweissenburger (Székesfehérvár) Latiner. p. 37–44.
Székely György: A székesfehérvári latinok és vallonok a középkori Magyarországon. – Die Latiner und die Wallonen von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) im mittelalterlichen Ungarn. p. 45–72.
Mándoky K. István: A Hantos-széki kunok. – Die Komanen von Hantos-szék (sedis Hontos) p. 73–82.
Bónis György: A székesfehérvári törvénynaptól az „ország szabadságá”-ig. – Von den Gerichtstagen in Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) bis zur „libertas regni”. p. 83–102.
Kovács Éva: A középkori magyar királyság jelvényeinek kérdése. – Zur Frage der Insignien des mittelalterlichen ungarischen Königtums. p. 103–112.
Huszár Lajos: Anjou-kori pénzverés Székesfehérvárott. – Anjouzeitliche Münzprägung in Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 113–122.
Horváth János: Középkori irodalmunk székesfehérvári vonatkozásairól. – Zur Frage der ungarischen mittelalterlichen Literatur über Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 126–142.
Degré Alajos: Székesfehérvár városi joga a középkorban. – Der Stadtrecht von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) im Mittelalter. p. 143–150.
Kubinyi András: Székesfehérvár középkori oklevéladása és pecsétei. – Die mittelalterlichen Urkunden und Siegel der Stadt Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 151–168.
Marosi Ernő: Mátyás király székesfehérvári sírkápolnája. – Die Grabkapelle des Königs Matthias Corvinus. p. 169–184.
Berkovits Ilona: A későközépkori könyvkultúra Székesfehérvárott. – Die spätmittelalterliche Bücherkultur in Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 185–190.
Gedai István: Székesfehérvár közép- és török-kori pénzleletei. – Die mittelalterlichen und türkenzeitlichen Münzfunde Stuhlweissenburgs (Székesfehérvár. p. 191–198.
Nagy Lajos: Székesfehérvár későközépkori topográfiája. – Die spätmittelalterliche Topographie von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár). p. 199–214.
Dobszay László: Középkori zenetörténetünk székesfehérvári vonatkozásai. – Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) und die mittelalterliche Musikgeschichte Ungarns. p. 215–231.
Tartalom – Inhalt
Hazai György: Magyar–török diplomáciai kapcsolatok a XV. század végén. – Die ungarisch-türkischen Beziehungen am Ende des 15-ten Jahrhunderts. p. 7–14.
Sinkovics István: Székesfehérvár a török támadás előestéjén. – Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) am Vorabend des türkischen Angriffs. p. 15–30.
Hazai György: A „Tarih-i Ungurus” (Magyarország története) feldolgozásának kérdése. – Die Frage der Aufarbeitung der Chronik des Terdzüman Mahmud. p. 31–36.
Gökbilgin, Tayyib: Székesfehérvár 1543. évi elfoglalása és a magyarországi török fennhatóság korának kérdéséről. – Über die Frage der türkischen Oberhoheit in Ungarn und die Eroberung von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) im Jahre 1543. p. 37–40.
Kakuk Zsuzsa: A magyar nyelv oszmán–török jövevényszavai. – Die osmanisch-türkischen Lehnwörter der ungarischen Sprache. p. 41–48.
Fehér Géza, ifj.: A magyar történelem XVI. századi török ábrázolásai. – Die türkischen Schilderungen des 16-ten Jahrhunderts der ungarischen Geschichte. p. 46–76.
Horváth Anna, Sz.: Istolni Beograd gazdaságtörténeti kérdései. – Die wirtschaftgeschichtlichen Fragen von Istolni Beograd (Székesfehérvár). p. 77–83.
Hegyi Klára: A török közigazgatás és a magyar városi autonómia. – Die türkische Verwaltung und die Autonomie der ungarischen Städte. p. 85–97.
Kovács Péter: Székesfehérvár középkori topográfiájának néhány kérdése a XVI–XVII. századi metszetek tükrében. – Einige Frage der mittelalterlichen Topographie des Stuhlweissenburgs (Székesfehérvár) im Spiegel der Stiche der 16–17-ten Jahrhunderte. p. 99–103.
Gerő Győző: Istolni Beograd építészeti emlékei. – Die Baudenkmäler von Istolni Beograd (Székesfehérvár). p. 105–126.
Fényi Ottó: A székesfehérvári királyi bazilika és a préposti residentia a XVII. században. – Die königliche Basilika und die Residenz der Propstei von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) im 17-ten Jahrhundert. p. 127–144.
Rázsó Gyula: Székesfehérvár hadászati jelentősége a török hódoltság korában. Az 1601. és az 1688. évi ostrom. – Die strategische Bedeutung von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) unter der Türkenherrschaft. Die Belagerungen von 1601 und 1688. p. 145–158.
Csomasz Tóth Kálmán: XVI–XVII. századi zenetörténetünk székesfehérvári vonatkozásai. – Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) und die ungarische Musikgeschichte des 16–17-ten Jahrhunderts. p. 159–168.
16. Székesfehérvár évszázadai 4. 1688–1848. Szerk. Kralovánszky Alán. Székesfehérvár, 1979. 199 p.
Tartalom – Inhalt
Somkuti Éva: Székesfehérvár betelepítése a XVII. század fordulóján (1688–1703). – Die Besiedlung von Stuhlweissenburg an der Wende des XVII. Jahrhunderts (1688–1703). p. 7–26.
Fallenbüchl Zoltán: Az újkori államigazgatás kezdetei Székefehérvárott. – Die Anfänge der neuzeitlichen Staatsverwaltung in Stuhlweissenburg. p. 27–42.
Baranyai Béláné: A két Nesselrode. – Die beiden Nesselrode. p. 43–50.
Németh László: A székesfehérvári egyházmegye kialakulása (1688–1777) és első püspöke, Sélyei Nagy Ignác (1777–1789) – Die Entwicklung der Stuhlweissenburger Diözese (1688–1777) und ihr erster Bischof Ignatius Selyei Nagy (1777–1789) p. 51–91.
Kállay István: Székesfehérvár város bíráskodásának XVIII. századi forrásai. – Qellen zur Geschichte der Gerichtsbarkeit der Stuhlweissenburg im XVIII. Jahrhundert. p. 92–98.
Kovács Péter: Jezsuita patika és faragóműhely Székesfehérvárott. – Apotheke und Schnitzwerkstadt der Jesuiten in Székesfehérvár. p. 99–103.
Zádor Anna: Székesfehérvár építészeti emlékei a felvilágosodás és a klasszicizmus korában. – Die Architektur von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) zur Zeit der Aufklärung und des Klassizismus. p. 104–118.
Kerényi Ferenc: Székesfehérvár magyar nyelvű színészete a XIX. század első felében. – Die ungarisch-prachige Schauspielkunst von Stuhlweissenburg (Székesfehérvár) in der ersten Hälfte des XIX. Jahrhunderts. p. 119–132.
Lukács Ágnes, B.: Adalék Székesfehérvár és Fejér vármegye népességtörténetéhez az 1820-as években. – Beitrag zur Geschichte der population der Stadt Stuhlweissenburg und des Komitats Fejer in den 1820-er Jahren. p. 133–138.
Farkas Gábor: A tőkés társadalom kialakulásának kérdései Székesfehérvárott. – Einige Fragen der Entstehung der kapitalistischen Gesellschaft in Stuhlweissenburg. p. 139–151.
Sulyok János: Adatok Székesfehérvár újkori könyvkultúrájához. – Neuzeitliche Bibliotheken als Kulturezentren der Stadt Stuhlweissenburg. p. 152–174.
Szigeti Kilián: Székesfehérvár újkori zenetörténete. – Die neuzeitliche Musikgeschichte der Stadt Stuhlweissenburg. p. 175–199.
17. nem jelent meg
Tartalom – Inhalt
Newell, R. R.: The Mesolithic Affinities and Typological Relations of the Dutch Bandkeramik Flint Industry. – A hollandiai vonaldíszes kerámia kovakő-eszközeinek rokonsága a középső kőkori kőeszköziparral. p. 9–38.
Dobosi V., T.: Mesolithische Fundorte in Ungarn. – Mezolithikus lelőhelyek Magyarországon. p. 39–60.
Nandris, J.: Relations between the Mesolithic, the First Temperate Neolithic, and the Bandkeramik: the Nature of the Problem. – Kapcsolatok a mérsékelt égöv legkorábbi újkőkora és a vonaldíszes kerámia között. p. 61–70.
Trogmayer O.: Körös Gruppe–Linienbandkeramik. – A Körös-csoport és a vonaldíszes kerámia. p. 71–76.
Kalicz N. – Makkay J.: Probleme des frühen Neolithikums der nördlichen Tiefbene. – Az Északalföld korai neolithikumának kérdései. p. 77–92.
Kalicz N. – Makkay J.: Sündliche Einflüsse im frühen und mittleren Neolithikum Transdanubiens. – Déli hatások a Dunántúl korai és középső neolithikumában. p. 93–106.
Lichardus, J.: Beitrag zur chronologischen Stellung der östlichen Linearbandkeramik in der Slowakei. – Adatok a szlovákiak keleti vonaldíszes kerámia időrendi helyzetéhez. p. 107–122.
Pavúk, J.: Zur Problematik der Gräberfelder mit der Linienbandkeramik. – A vonaldíszes kerámia temetőinek kérdései. p. 123–130.
Pavlů, Ĭ: Das linearkeramische Ornament in der Entwicklung der böhmischen Linearkeramik. – A csehországi vonaldíszes kerámia díszítési rendszere. p. 131–142.
Tringham, R.: The Function, Technology, and Typology of the Chipped Stone Industry at Bilany, Czechoslovakia. – Bylany (Csehország) pattintott kőeszközeinek formai, technológiai és funkcionális vizsgálata. p. 143–148.
Meier-Arendt, W.: Zur relativen Chronologie der Gruppen Hinkelstein und Grossgartach sowie der Rössener Kultur. – A Hinkelsteini és Grossgartachi, illetve Rösseni művelődések relatív kronológiai helyzete. p. 149–161.
Marinescu-Bîlcu: Quelques aspects du problème de la contribution de la céramique rubanée à la formation de la civilisation Précucuteni I. – A vonaldíszes kerámia szerepe a Precucuteni I művelődés kialakulásában. p. 162–172.
Comşa, E.: Qeulques nouvelles données sur la culture à céramique rubanée en territoire roumain. – Újabb adatok a romániai vonaldíszes kerámia kérdéséhez. p. 173–180.
Bregant, T.: Elemente der adriatischen Mittelmeerkulturgruppe im Alpenfazies der Lengyel-Kultur. – Az Adria-vidéki ún. Földközi-tengeri művelődés elemei a Lengyeli kultúra alpesi fáciesében. p. 181–186.
Höckmann, O.: Andeutungen zu Religion und Kultus in der bandkeramischen Kultur. – Fejtegetések a vonaldíszes kerámia vallásáról és kultuszéletéről. p. 187–210.
László A.: Vases néolithiques à face humaine, découverts en Roumanie. – Újkőkori arcos edények Romániából. Az emberi arc ábrázolásának kérdéséről a Dunamedence neolithikus edényein. p. 211–235.
Tartalom – Inhalt
Gabler D.: Sigillaten auf dem Gebiet des palatiums von Gorsium. p. 9–68.
Kocztur É.: Ausgrabungen im südlichen Stadtviertel von Gorsium (Tác-Margittelep). p.69–148.
Radan, T. G. Angaben zur Frage der sgonannten „Leuchttürme”. p. 149–161.
Tartalom – Inhalt
Duval, P.-M.: La décoration des fourreaux d’épée latèniens en Europe du Centre-Est et en Europe Occidentale. p. 9–13.
Megaw, J. V. S.: The orientalizing theme in early celtic art: East or West. p. 15–33.
Bognár-Kutzián, I.: Some new early La Tène finds in the Northern Danube Basin. p. 35–46.
Zirra, V.: Influence des Geto-Daces et de leurs voisins sur l’habitat celtique de Transylvanie. p. 47–64.
Bermond-Montanari, G.: Il problema di Celti in Romagna in relazione agli scavi di S. Martino in Gattara. p. 65–77.
Doorselaer, A. von: Der Kemmelberg, ein keltischer Herrensitz? p. 79–84.
Ratimorská, P.: Das keltisches Gräberfeld in Chotín (Südslowakei). p. 85–95.
Benadik, B.: Besonderes angelegte Gräber auf keltischen Gräberfeldern der Slowakei und ihre gesellschaftliche Bedeutung. p. 97–106.
Dehn, W. Älterlatènezeitliches Pferdegeschirr – Trensen und Zierscheiben. p. 107–108.
Schwappach, F.: Zur Chronologie der östlichen Frühlatène-Keramik. p. 109–136.
Neustupný, J.: A propos du modèle des oppidums celtiques. p. 137–138.
Břeň, J.: La Tène circular structures in Central Europe. p. 139–141.
Lorenz, H.: Bestattungssitten und Fundkombinationen in Früh- und Mittellatène-Gräbern Zentraleuropas. p. 143–145.
Szabó M.: Sur la question du filigrane dans l’art des celtes orientaux. p. 147–165.
Jovanović, B.: The Scordisci and their art. p. 167–176.
Woźniak, Z.: Die Kelten und die Latènekultur auf den thrakischen Gebieten. p. 177–183.
Chrişan, I. H.: La nécropole de Fîntînele et son importance pour le problème des Celts de l’Europe Centrale. p. 185–186.
Németi, J.: Contributions concernant le facies latènien du Nord-Ouest de la Roumanie a la lumière des découvertes celtiques de Pişcolt (Dépt. de Satu Mare). p. 187–187.
Frey, O. H.: Ein bemaltes Spätlatènegefäß aus Manching. p. 199–201.
Peschel, K.: Zum Flachgräberhorizont der Latènekultur in Thüringen. p. 203–214.
Todorović, J.: Die Ethnogenese der Skordisker. p. 215–223.
Petres É., F.: Angaben zum römerzeitlichen Fortleben der keltischen Plastik in Pannonien. p. 225–234.
Waldhauser, J.: Die keltische Viereckschanzen in Böhmen. p. 235–244.
Duval, P.-M.: Cloture de la conference. p. 245–247.
Programme. p. 249–252.
Tartalom – Inhalt
Gedai István: A magyar pénzverés kezdetének problémái. p. 249–252.
Káplár László: I. István király pénzei anyagvizsgálatának eredményei. p. 253–255.
Kovács László: Adatok a LANCEA REGIS feliratú pénz értékeléséhez. p. 257–274.
László Gyula: Géza-kori pénzverésünk kérdéseiről. p. 275–276.
Huszár Lajos: A pénzverés helye Magyarországon a XI. században. p. 277–279.
Bónis György: István király törvényeinek pénzbüntetési rendszere. p. 281–282.
Kralovánszky Alán: A tinópénz kérdései I. István király korában. p. 282–286.
Györffy György: A magyar pénzverés kezdeteinek kérdéséhez. p. 287–287–288.
Tartalom – Inhalt
Fodor I.: Einige Beträge zur Entfaltung der ungarischen Kunst der Landnahmenzeit. p. 7–15.
Mesterházy K.: Beziehungen der Mythologie zur Gesellschaftsordnung bei den Ungarn zur Zeit der Landnahme. p. 17–22.
Dienes I.: Archäologische Beweise des Geisterglaubens der Ungarn zur Zeit der Landeseroberung. p. 23–32.
Tartalom – Inhalt
Entz G.: Einführung. p. 7–8.
Kozák K.: Beitrag zur Frage der mit Palmetten verzierten Steine. p. 9–10.
Nagy S.: Paralellen des Steines von Aracs in der Wojwodina. p. 11–20.
Tóth M.: Pécs und die Skuptur Ungarns im 12. Jahrhundert. p. 21–30.
Entz G.: Methodische Fragen. p. 31–32.
Szakál E.: Bemerkungen zur Steinbearbeitung der Romanik in Ungarn. p. 33–36.
Skubiszewski, P.: Quelques observations sur le portail roman de Tum (Leczyca). p. 37–58.
Dercsényi D.: Einige Probleme der arpadenzeitlichen Steinmetzkunst. p. 59–61.
Guzsik T.: Die Werkstattbeziehungen der romanischen Kirche am Zsámbék. p. 63–70.
Marosi E.: Stilrichtungen zwischen 1220–1230 in der Bauskulptur. p. 71–78.
Schwarz, M.: Der Weg normannischer Dekorationsformen in der Bauplastik nach Niederösterreich. p. 79–84.
Schubert, E.: Die Datierung der frühgotischen Bauornamentik in naumburger Westchor. p. 85–88.
Horvat, A.: Über die Steinskulptur der Arpadenzeit in Kontinentalkroatien. p. 89–99.
Tartalom – Inhalt
Zadoks-Josephus Jitta, A. N.: Roman bronze statuettes: another approach to dating. p. 9–11.
Braemer, F.: Bronziers et mineurs. p. 13–18.
Kunckel, H.: Zu einigen Bronzestatuetten in Museum von Kabul. p. 19–23.
Barr-Sharrar, B.: Two Roman decorative busts in the Metropolitain Museum, New York. p. 25–29.
Buschhausen, Heide: Der Eros von Dyrrhachion. p. 31–34.
Boucher, St.: Quelques figunes de bronze: Rosmerta, parèdre de Mercure, et autres divinités gauloises. p. 35–37.
Heres, G.: Die römischen Bronzen in der Neuaufstellung des Berliner Antiquariums 1907–1911. p. 39–42.
Schleiermacher, M.: Ein Medaillon mit Büste. p. 43–44.
Stutzinger, D.: Bronzestatuette eines opfernden Togatus im Römisch-Germanischen Museum Köln. p. 45–47.
Menzel, H.: Bronzen der esten Jahrhunderts im Rheinischen Landesmuseum Bonn. p. 49–52.
Nuber, H. U.: Römische Metallklapptische. p. 53–57.
Künzl, E.: Einige Bemerkungen zu den Herstellern der römischen medizinischen Instrumente. p. 59–65.
Garbsch, J.: Neue Funde römischer Paraderüstungen. p. 67–69.
GSchwantler, K.: Eine bronzene Eberstatuette aus Enns-Lauriacum. p. 71–77.
Bouzek, J. – Ondřejová, J.: Die römischen Bronzen der Sammlung Nostitz. p. 79–81.
Bánki Zs.: Bemerkungen zum Lararium von Sárszentmiklós. p. 83–85.
Gáspár D.: A Roman die? p. 87–88.
Kovács, V.: Mark Aurel Porträt aus Lugio. p. 89–91.
Pop, C.: Tre pezzi ornamentali di bardatura. Scoperti sul territorio della Dacia Romana. p. 93–94.
Manfrini, I.: „Manières” de bronziers égyptiens. p. 95–98.
Szabó K.: Balsamaires en bronze provenant de la Pannonie. p. 99–113.
Buschhausen, Helmut: Mittelalterliche Metallarbeiten und die Antike. p. 115–118.
Beschi, L.: Bronzi antichi nel Rinascimento Fiorentino: alcuni problemi. p. 199–124.
Formigli, E.: Indagine technica sulla testa di Giove del Kunsthistorisches Museum (Antikensammlung) di Vienna. p. 125–128.
Wielowiejski, J.: Bericht des Plinius des Älteren über die Legierung der römischen Bronzegefäße im Lichte der chemischen Analyse. p. 129–134.
Cserményi V.: Statuettes de Vénus en Pannonie. p. 135–137.
Tartalom – Inhalt
Balassa Iván: Zur Geschichte der Ethnographia Pannonica. p. 7–8.
Lukács László: Volkskundliche Forschungen von Milovan Gavazzi im Pannonischen Raum. p. 9–14.
Gavazzi, Milovan: Zu einigen Problemen der Volkskulturforschung im Pannonischen Raum. p. 15–25.
Frolec, Václav: Die Mährischen Städte als Zentren des Warenaustausches. p. 26–31.
Gunda Béla: Volkskundliche Handelsbeziehungen zwischen Süd-Transdanubien und Slawonien. p. 32–38.
Nachbagauer, Werner: Wanderhändler in Wien um die Jahrhundterwende. p. 39–43.
Dankó Imre: The Ethnocultural Role of the Transdanubian Fairs. p. 44–50.
Liszka József: Warenaustausch und Wanderhändler in dem slowakischen Teil der Kleinen Tiefebene. p. 64–68.
Fatuska János: Dörfer und Städte des Totiser Beckens als Produktions- und Absatzgebiet. p. 69–72.
Kašpar, Libuše: Wax-Chandlers and Honey-Bread Men in Karlovac at Fairs and Church Feasts Past and Present. p. 78–82.
Steininger, Hermann: Beispiele zum Handel mit Keramik in Europa. p. 83–93.
Gráfik Imre: Töpfer aus dem Tal von Velemér. p. 94–101.
Sergő Erzsébet: Handel mit der Dőrer Keramik. p. 102–106.
Pintér István: Volkstümlicher Heilwasserhandel in Westpannonien. p. 107–110.
Domonkos Ottó: Marktwerkehr – Taufe – Weihe. 111–114.
Balázs Géza: Einfluss der liquidierten transdanubischen Eisenbahnlinien auf das Volksleben. p. 115–118.
Novák László: Trade and Migrational Connections between Transdanubia and the Area between the Rivers Danube and Tisza in the 17th–19th Centuries. p. 119–121.
Svirac, Manda: Brotgebäcke und ihre Funktion auf den Märkten. p. 122–128.
Selmeczi-Kovács Attila: Die Ölhändler. p. 129–135.
Kiss Mária: „Volksansammlungen” und Kommunikationsstrukturen bei den Südslaven in Ungarn. p. 136–140.
Tátrai Zsuzsanna: Wallfahrtsgeschenk, Marktgeschenk. p. 141–143.
Voigt Vilmos: Pannonischer Folklorewarenaustausch. p. 144–149.
Bockorn, Olaf: „Magyarul beszélünk” Ungarische Touristen in Wien. p. 150–158.
KalesnỲ, František: Über den ambulanten Verkauf handwerklicher Erzeugnisse im Feudalismus. p. 159–163.
Hoffmann Tamás: Die Marktflecken in Ungarn – ein kulturelles Phänomen. p.164–166.
Sigmundová, Marta – Botík, Ján: Economic Diaries as a Source of Study of the Exchange of Goods in a Peasant Environment. p. 167–174.
Falt’anová, Ľubica: The Main Directions of Trade from Slovakia. p. 175–183.
Csoma Zsigmond: Märkte in Oberwart ihre Bedeutung für den Warenaustausch und Warentransport. p. 184–187.
Palládi-Kovács Attila: The Ethography of the Markets and the Exchange of Goods in Central Transdanubia. p. 188–189.
Protokoll. p. 190.
Tartalom – Inhalt
Gunda Béla: Zsigmond Bátky (1874–1939). p. 7–14.
Frolec, Václav: Die Genesis des dreiteiligen Bauernhauses auf dem Territorium der Tschekoslowakei. p. 15–25.
Bockhorn, Olaf: „Anno 1757. Jahr, hab ich Michael Polster an gefangen zum Hauß Bauen” Der Bau eines Blockhauses in Oberwart/Felsőőr. p. 27–40.
Schubert, Gabriella: Ungarische und türkische Vorbilder in den Wohnkulturen der Balkanvölker. p. 41–55.
Švecová, Soňa: Beitrag zur Konstruktion des Dachgerüstes in Slowakei. p. 57–64.
Fenton, Alexander: The Hearth as a Marker of Social Change: the Scottish Example. p. 65–75.
Steensberg, Axel: Predecessors of the Chimney. p. 77–81.
Lukács László: Feuerstätten im ost-transdanubischen Haus. p. 83–113.
Dám László: Feuerstätten in den Wohnhäusern der Großen Ungarischen Tiefbene. p. 115–123.
Juhász Antal: Beiträge zm Rauchfang und zur Heizvorrichtung der Küche des Bauernhauses auf der Großen Ungarischen Tiefbene im 18. und 19. Jahrhundert. p. 125–137.
Kósa László: Die Kaminheizung. p. 139–148.
Lackovits Emőke: Merkmale der Wohnkultur in ungarischen Dörfern am Neusiedler See vom 18. Jahrhundert bis 1960. p. 149–160.
Botík, Ján: Economic Functions of the Peasant Dwelling in Hont. p. 161–167.
Novák László: Haufendörfern im Nordwesten der Großen Ungarischen Tiefbene. p. 169–184.
Gunda Béla: Einige ethnobotanische Probleme des Triticum spelta L. p. 185–195.
Paládi-Kovács Attila: Milchwirschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. p. 197–207.
Vincze Lajos: Women, Sex and Herd in Peasant Pastoralism. p. 209–212.
Szabadfalvi József: Intensive Schweinerassen in Ungarn. p. 213–218.
Hoffmann Tamás: Karre, Wagen, Kutsche. p. 219–226.
Csoma Zsigmond: Beschaffung von weichem Bauholz (Nadelholz) in Mittel-Transdanubien. p. 227–236.
Liszka József: Geräte und Methoden der Güterbeförderung mit menschlicher Kraft im Tal des Páris-Baches. p. 237–244.
Kresz Mária: Kettle and Pot. p. 245–255.
Viga Gyula: Spezifische Geräte zur Zubereitung der Schneckennudeln bei den Ungarn. p. 257–270.
Selmeczi Kovács Attila: Das Pressen von Öl. p. 271–278.
Kisbán Eszter: Aufnahme des Zuckers in die bäuerliche Nahrungskultur in Ungarn. p. 279–287.
Tartalom – Contents
Rendić-Miočević, A. – Šegvić, M.: Religions and Cults in South Pannonian regions. p. 7–16.
Šašel Kos, M.: Autochthonous Cults between Emona and Poetovio. p. 17–22.
Humer, F. – Jobst, W. – Kremer, G.: The Temple District on Pfaffenberg. p. 23–24.
Fitz J.: Area sacra in Gorsium. p. 25–28.
Póczy K.: Iuppiter Optimus Maximus Teutanus. p. 29–32.
Póczy K.: Healting Deities. p. 33–36.
Jobst, H.: The Cult of the Oriental Deities in Carnuntum. p. 37–42.
Gáspár D.: Christianty in Pannonia. p. 43–49.
Catalogue. p. 51–134.
37. Siklósi Gyula: Egy székesfehérvári fogadó 18–19. századi üveg- és kerámiaanyaga. Székesfehérvár, 2002. 136 p. ill. – ISBN 963 9279-10-2
38. Frigyik Katalin: Typis Számmerianis. A Számmer nyomdászcsalád története és a nyomtatványok bibliográfiája 1794–1920. Székesfehérvár, 2003. 1. kötet. A család története. 259 p. ill. 2. kötet. A nyomtatványok bibliográfiája. 1. rész. Könyvek, évkönyvek, aprónyomtatványok, hirdetmények, újságok. 373 p. 2. rész. Színlapok, színházi plakátok. 504 p. – ISBN 963 9279 25 0 ö
39. Lukács László: Kossuth Lajos a magyar néphagyományban. Székesfehérvár, 2004. Fotó: Gelencsér Ferenc, Lukács László. 72 p. ill. – ISBN 963 9279 41 2
40. Lukács László: A tisztes ipar emlékei. Céhek, céhemlékek, az iparosok hagyományai Fejér megyében és Székesfehérváron. A tárgykatalógust összeállította Varró Ágnes. Székesfehérvár, 2007. 204 p. ill.
42. Lukács László: Sárfőtől Mezőföldig. Táj- és népkutatás Fejér megyében. Székesfehérvár, 2009. 440 p. ill. – ISBN 963-9279-73-0
43. Emléktöredékek Gunda Béláról. Gunda Béla és Lukács László írásai. – Erinnerungsfragmente über Béla Gunda. Schriften von Béla Gunda und László Lukács. Székesfehérvár, 2011. 84 p. ill. – ISBN 978-963-9279-88-9
44. Lukács László: Néprajzi látásmód az ezredfordulón. – Volkskundliche Sichtweise an der Jahrtausendwende. Székesfehérvár, 2011. 234 p. ill. – ISBN 978-963-9279-89-6
46. Lukács László: Tárgyak, életformák, népszokások. Tematikus néprajzi tanulmányok. Székesfehérvár, 2012. 452 p. ill. – ISBN 978-963-9279-95-7
47. Lukács László: Ezer év gyöngye. A magyar történeti néphagyomány köréből. Székesfehérvár, 2013. 328 p. ill. – ISBN 978-963-9279-96-4
49. Lukács László: Objekte, Lebensformen, Volksbräuche. Thematische volkskundliche Abhandlungen. Székesfehérvár, 2016. 592 p. ill. – ISBN 978-615-5413-12-4
50. Lukács László: Szép karácsony szép zöld fája… A karácsonyfa története és elterjedése Európában, a Kárpát-medencében. Székesfehérvár, 2015. 416 p. ill. – ISBN 978-615-5413-06-3
51. Fiatal Középkoros Régészek VI. Konferenciájának tanulmánykötete. Szerk. Szőllősy Csilla, Pokrovenszki Krisztián. Székesfehérvár, 2015. 335 p. ill. – ISBN 978-615-5413-11-7
Tartalom
Lukács N. – Kreiter A. – Lichtenstein L. – Pánczél P. – Tugya B. – Rózsa Z.: Kora Árpád-kori teleprészlet Orosháza – TESCO lelőhelyen. p. 9–36.
Pokrovenszki K.: Seregélyes – Rétiföldek Árpád-kori településrészlet. Előzetes jelentés. P. 37–62.
Szőllősy Cs.: Településhálózati kutatások Dél-Borsodban. p. 63–78.
Bíró Gy.: Árpád-kori fenékbélyeges kerámiák Jászfényszaru – Sőlők alján. Észrevételek a fenékbélyeges edények kérdéséhez. p. 79–98.
Polyák T.: Egy bodrogközi Árpád-kori település kerámialeletei. Pácin – Alharaszt-dűlő. p. 99–110.
Reich Sz.: Székesfehérvár – Palotaváros Központi Park (Sziget utca és Tolnai utca által határolt terület) területén végzett, 1978–86. évi ásatások középkori leletanyaga. p. 111–128.
Kolláth Á.: Székesfehérvár kora újkori fazekasságának forrásai. p. 129–142.
Komori T.: A magyarországi kínai porcelánleletek régészeti feldolgozásának lehetséges útjai. p. 143–158.
Vargha M.: Gondolatok három, királyalakot mintázó veretről. p. 159–168.
Bartha A.: Magyarországi Klemencia kegytárgyai. p. 168–180.
Ujhelyi N.: Könyvveretek csoportosítási és keltezési lehetőségei. Késő középkori nürnbergi típusú példák a Magyar Nemzeti Múzeum „kaposvári gyűjteményéből”. p. 181–190.
Mesterházy-Ács Zs.: Párták és pártaövek Paks – Cseresznyés lelőhelyről. p. 191–204.
Zay O.: „Tegnap még lány vala, most immár kontya vagyon”. Női haj- és fejviseletek a kora újkorban. p. 205–222.
Kocsis A.: Az egyházasdengelegi Szent Imre templom román kori periódusának kérdései. p. 223–240.
M. Aradi Cs. – Molnár I.: Premontrei prépostság feltárása Bárdudvarnokon. p. 241–252.
Takács Á.: Árpád-kori zsinagóga Budán. p. 253–262.
Szücsi F.: Székesfehérvár belvárosának északi védművei. Új adatok a Fő utca és környéke rehabilitáció régészeti feltárásaiból. p. 263–276.
Nagy B.: Tatárjárás kori pénzleletek a Dél-Dunántúlról. p. 277–286.
Nagy B.A mohácsi I. számú éremlelet és tanulságai. p. 287–294.
Dr. Szabó B.: Ideiglenes harctéri védművek fejlődése a 15–17. században, különös tekintettel az orosz könnyűszerkezetes, szállítható xxxxxxxx-ra és a csatamezőn való alkalmazására. p. 295–304
Morgós A. – Horváth E.: A székesfehérvári új Budai kapu és Fő utca régészeti faleleteinek dendrokronológiai vizsgálata. p. 305–318.
Véninger P.: Tollal rajzolt körvonalak habán padlótéglán. p. 319–328.
Véninger P.: Hogyan égethették a kerámiákat fehérre? 2. rész. Hogyan lehet engób és máz a fehér égetéssel égetett edényeken? p. 327–335.
52. Lukács László: A káli-medencei lakóház a Dunántúl népi építészetében. Székesfehérvár, 2017. 368 p. ill. – ISBN 978-615-5413-17-9
53. László Gyula: A csákberény-orondpusztai avar kori temető. Szerk. Szentpéteri József. Székesfehérvár, 2017. 394 p. ill. – ISBN 978-615-5413-20-9
54. Játék és tudomány a Hetedhét Játékmúzeumban. Válogatás a Moskovszky Éva emlékére rendezett konferenciák előadásaiból, 2012–2016. – Toys, games and professionals at the Hetedhét Toy Museum. Selected presentations of the conferencesheld in memoriam Éva Moskovszky, 2012–2016. Szerk. Lakat Erika, Nagy Veronika. Székesfehérvár, 2017. 319 p. ill. – ISBN 978-615-5413-24-7
Tartalom
Györgyi E.: A Moskovszky-gyűjtemény tizenhárom napja. p. 13–36.
Illyésné Ötvös T.: Levelek a Füri utcából. p. 37–46.
Nagy V.: Tudósok, bárónők, nepperek. Ember- és játéksorsok a tárgyak mögött. p. 47–60.
Bernáth É.: Csak játék? A Hetedhét múzeumpedagógiája. p. 61–70.
Füzesné Illés Zs.: A játéktervezés pszichológiája. p. 71–80.
Victor A.: Étel vagy fűszer a játék? p. 81–90.
Damsa A.: A gamifikáció megjelenése és hatásmechanizmusai. p. 91–104.
D. Horváth E.: Babaház és kulturális antropológia. p. 105–114.
Haider E.: A Moskovszky-gyűjtemény társasjátékai – Lépegető játékok. p. 115–132.
Sütheö L.: A stratégiai táblás játékok szerepe a játékkulturában. p. 133–148.
Tészabó J.: Az Anker (Horgony) kőépítő játék. Építészet – pedagógia – játék. p. 149–164.
Peterdi V.: Játékok a Magyar Nemzeti Múzeum legújabb kori gyűjteményeiben. p. 165–202.
Janovszki T.: Közlekedési játékok gyártása Magyarországon a szocializmus időszakában. p. 203–216.
Majercsik K.: Régi korok játékai a 21. században. Játékszerek Anno. p. 217–232.
Tóth Gy.: Játékvarrógépek egy varrógépgyűjteményben. p. 233–246.
Kalmár Á.: Nemzetközi kiállítási kapcsolatok a Szórakaténuszban. p. 247–264.
Bodnár Zs.: Játékkiállítások a nyíregyházi Sóstói Múzeumfaluban. p. 265–278.
Kulich J.: Életünk a játék. Válogatás Karlócai Mariann Gyűjteményéből. p. 279–294.
Joó E.: A múzeum nem játék. p. 295–312.
55. Gelencsér József: Népi jogélet a Káli-medencében. Székesfehérvár, 2019. 543 p. ill. – ISBN 978-615-5413-25-4
56. Lukács László: Szent Vendel főpásztor. barmok patrónusa… Szent Vendel hitvalló tiszteletéről Németországban és Magyarországon. – Oberhirt Sankt Wendelin, Patron des Viehs… Zur Verehrung von Bekenner Sankt Wendelin in Deutschland und Ungarn. Székesfehérvár, 2018. 288 p. ill. – ISBN 978-615-5413-25-5
57. Gelencsér József: Székesfehérvár áldásos árnyékában. Sárkeresztes népi jogélete, 1867–1959. Székesfehérvár, 2018. 688 p. ill. – ISBN 978-615-5413-30-8
58. Lukács László: Székesfehérvár néprajzi értékei. Székesfehérvár, 2019. 416 p. ill. – ISBN 978-615-5413-36-0
59. Lukács László: Szent István király a néphagyományban. Székesfehérvár, 2021. 318 p. ill. – ISBN 978-615-5413-43-8
60. Avarok és magyarok Bodajkon. 6–10. századi temetkezések komplex elemzése. Szerk. Szücsi Frigyes. Székesfehérvár, 2021. 297 p. ill. – ISBN 978-615-5413-45-2