Székesfehérvári kiállítóhelyek
 
ÚJ MAGYAR KÉPTÁR
A képtár története
facebook | nyitva tartás | térkép  
A Szent István Király Múzeum képzőművészeti gyűjteménye az ország legjelentősebb kollekciói közé tartozik. Igazán karakteressé a 60-as évek elején a Csontváry kiállítással meginduló, és ma már négy évtizedes múltra visszatekintő kiállítási program formálta, amely a múzeumot a régészeti és néprajzi gyűjtemény mellett országos hírűvé emelte. A monografikus, retrospektív és tematikus kiállítások mellett e nagyszabású program kiemelkedő sorozata a XX. század művészete címet viselte.

A vásárlás vagy ajándékozás révén a gyűjteménybe került alkotások jelentős része az 1945-től napjainkig tartó időszakból való. Ebből egy válogatást az Új Magyar Képtár állandó kiállításán tekinthet meg a látogató. A kiállítás kronologikus sorrendben mutatja be a II. Világháború utáni időszak legfontosabb és progresszívnek ítélt tendenciáit.

Az épület adottságai és a helyszűke miatt képtelen vállalkozás az 1945-től napjainkig tartó időszak művészetét akár egy gyűjteményen keresztül is a maga teljességében megragadni. Jövőbeni szándékunk szerint a tetemes mennyiségű raktári anyagból művek gyakori cseréjével szeretnénk a közönség számára minél többet bemutatni


  • 1960 -
    A hang­súly­ok a ma­gyar mű­vé­szet tör­té­ne­té­ben is fon­tos cso­mó­pont­ok­hoz kö­tőd­nek: a há­bo­rú előt­ti avant­gárd je­les kép­vi­se­lői kö­zül Vaj­da La­jos és Kor­niss De­zső élet­mű­vé­hez, a szent­end­rei mes­te­rek­hez és az Eu­ró­pai Is­ko­la mű­vé­sze­i­hez, töb­bek kö­zött Bá­lint End­re, Gyar­mathy Ti­ha­mér te­vé­keny­sé­gé­hez.
    Az idő­be­li és tér­be­li foly­to­nos­sá­got egy-egy "át­kö­tő" mű­vel igye­kez­tünk meg­te­rem­te­ni, va­la­mint az egyes idő­szak­ok be­mu­ta­tá­sa­kor több ge­ne­rá­ci­ót sze­re­pel­te­tünk együtt, hogy vi­lá­go­sab­bá vál­ja­nak a nem­ze­dé­kek kö­zöt­ti ösz­sze­füg­gé­sek. A két há­bo­rú kö­zöt­ti avant­gárd meg­ha­tá­ro­zó egyé­ni­sé­gei mel­lett ál­lí­tot­tuk ki a hat­va­nas évek neo­avant­gárd moz­gal­má­nak a mű­vé­sze­it, töb­bek kö­zött Tót End­rét, Kon­koly Gyu­lát, Ke­se­rü Ilo­nát, Lak­ner Lász­lót, Henc­ze Ta­mást vagy Jo­vá­no­vics Györ­gyöt.
  • 1970 -
    A ki­ál­lí­tás egé­szé­ben a ko­ráb­bi ren­de­zé­sek­től el­té­rő­en hang­sú­lyo­sab­ban, há­rom te­rem­ben je­le­nik meg a het­ve­nes évek mű­vé­sze­te. Ezen be­lül ki­emelt he­lyet fog­lal­nak el a stí­lus­irány­za­tok­hoz, is­ko­lák­hoz nem kö­tő­dő, ugyan­ak­kor a kor és az egyén prob­lé­má­i­ra ér­zé­ke­nyen re­a­gá­ló al­ko­tók, mint Kon­dor Bé­la, Or­szág Li­li ­ akik­nek a te­vé­keny­sé­ge visz­sza­nyú­lik az öt­ve­nes évek­be ­ vagy a tő­lük fi­a­ta­labb Al­tor­jai Sán­dor és Uj­há­zi Pé­ter, akik a hat­va­nas évek ele­jén kezd­ték pá­lyá­ju­kat. Kü­lön te­rem­ben mu­tat­juk be az év­ti­zed el­ső fe­lé­ben je­lent­ke­ző és szá­mos élet­mű­re je­len­tős ha­tást gya­kor­ló kon­cep­tu­á­lis mű­vé­sze­tet Er­dély Mik­lós, Ha­jas Ti­bor, Ha­raszty Ist­ván, Ma­u­rer Dó­ra, Pa­u­er Gyu­la és Pinc­ze­he­lyi Sán­dor egy-egy mű­vén ke­resz­tül. A het­ve­nes évek kö­ze­pé­től a mű­vé­szet­ben is be­kö­vet­ke­ző vál­tást az erő­tel­jes­sé vá­ló geo­met­ri­kus ten­den­ci­ák jel­zik. (Gá­yor Ti­bor, Ha­lász Ká­roly, Nád­ler Ist­ván, Men­gyán And­rás, Türk Pé­ter).
  • 1980 -
    A nyolc­va­nas évek szi­por­ká­zó ek­lek­ti­ciz­mu­sát szin­tén több nem­ze­dé­ken ke­resz­tül igye­ke­ze­tük meg­vi­lá­gí­ta­ni. A "nagy ge­ne­rá­ció" mű­vé­szei, Bak Im­re, Ba­ra­nyay And­rás, Gu­lyás Gyu­la vagy Csi­ky Ti­bor al­ko­tá­sai mel­lett a ra­di­ká­lis új­fes­tő­i­ség, a "ma­gán­mi­to­ló­gia", az al­ter­na­tív kul­tú­ra, szub­kul­tú­ra szí­nes és sok­ré­tű je­len­sé­ge­it vil­lant­ja fel a ki­ál­lí­tás. (töb­bek kö­zött Mazzag István, El Kazovszkij, Böröcz András, Roskó Gábor, Révész László László, Kőnig Frigyes, Wahorn András, Fe Lugossy László, Helyettes Szomjazók).
  • 1990 -
    A 90-es évek­ben a nem­zet­kö­zi tren­dek­hez job­ban iga­zo­dó fi­a­tal ge­ne­rá­ció mű­vé­sze­té­ből adunk íze­lí­tőt. Te­vé­keny­sé­gük­ben nagy hang­súly­lyal je­le­nik meg is­mét a kon­cep­tu­a­liz­mus, bár más elő­jel­lel, mint a het­ve­nes évek­ben. Rész­ben to­vább vi­szik a nyolc­va­nas évek ered­mé­nye­it, (Fe­hér Lász­ló, Nyá­ri Ist­ván), de vizs­gá­ló­dá­sa­ik tár­gya alap­ve­tő­en to­vább­ra is a fo­tó és fes­té­szet kap­cso­la­ta ma­rad.
    (Kö­ves Éva, Szo­tyory Lász­ló és Szűcs At­ti­la) Mel­let­tük az ön­ál­ló ku­ta­tá­si te­rü­let­ként meg­je­le­nő mo­no­króm fes­té­szet ha­zai kép­vi­se­lő­it mu­tat­juk be. (Ká­ro­lyi Zsig­mond, Gál And­rás).


Fejérmegyei Múzeumok
verification image, type it in the box

© SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM | HONLAPTÉRKÉP | IMPRESSZUM
INTÉZMÉNYÜNK FENNTARTÓJA A FEJÉR MEGYEI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT