TÖRTÉNETÜMK
   MAGYAR  |  ENGLISH
SZÉKESFEHÉRVÁRI
KIÁLLÍTÓHELYEK
MEGYEI MÚZEUMOK,
KIÁLLÍTÓHELYEK
KÖZÉPKORI ROMKERT
RÉGÉSZETI KIÁLLÍTÁS
ÚJ MAGYAR KÉPTÁR
CSÓK ISTVÁN KÉPTÁR
BUDENZ - HÁZ
FEKETE SAS MÚZEUM
SCHAÁR ERZSÉBET - GYŰJT.
PALOTAVÁROSI SKANZEN
NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS
TÉGLÁK A MÚLTBÓL
KÖNYVTÁR
LÁTVÁNYTÁRAK
 
Szé­kes­fe­hér­várt, a ki­egye­zés után, a tör­té­nel­mi múlt iránt fel­lán­golt ro­man­ti­kus lel­ke­se­dés idő­sza­ká­ban nem volt ne­héz hí­ve­ket, tá­mo­ga­tó­kat ta­lál­ni a he­lyi tör­té­ne­lem ápo­lá­sá­ra. Nem­csak Szent Ist­ván, Nagy La­jos, Má­tyás ki­rály sír­jai, a vá­ros­hoz kap­cso­ló­dó or­szá­gos ese­mé­nyek ját­szot­tak eb­ben sze­re­pet, de Henszl­mann Im­re ása­tá­sai is, ame­lyek tör­té­nel­münk egyik leg­fon­to­sabb em­lé­ké­nek, a ki­rá­lyi ba­zi­li­ká­nak ma­rad­vá­nya­it tár­ták fel.
Henszlmann Imre
Korabeli metszet a 1862-es székesfehérvári ásatásokról           Henszlmann Imre 1813-1888

Rö­vid, lel­kes elő­ké­szü­le­tek után a Fej­ér me­gyei és Szé­kes­fe­hér­vár Vá­rosi Tör­té­nel­mi és Ré­gé­sze­ti Egy­let 1873. ok­tó­ber 27-én tar­tot­ta ala­ku­ló köz­gyű­lés­ét. A tár­su­lat ek­kor 137 ta­got tar­tott nyil­ván, me­gyei fő­ne­me­se­ket, te­kin­té­lyes pol­gá­ro­kat, köz­éle­ti sze­mé­lyi­sé­ge­ket, püs­pö­kö­ket, a klé­rus szá­mot­te­vő tag­ja­it, köz­tük Ró­nay Já­cint püs­pök, Czo­bor Bé­la egye­te­mi ta­nár, Ká­roly Já­nos. Az el­ért ered­mé­nyek azon­ban csak két rö­vid pe­ri­ó­dus­hoz fű­ződ­tek, az 1873-85. és 1892-93. évek­hez, ami­kor lel­kes és se­gí­tő­kész fő­is­pán állt a me­gye élén.

Marosi Arnold 1873-1939
A szá­zad­for­du­ló­tól az Egy­let­ből már csak gyűj­te­mé­nye ma­radt fenn. A mú­ze­um­ügy ak­kor éledt új­já a me­gyé­ben és a vá­ros­ban, ami­kor 1909 őszén Ma­ro­si Ar­nold cisz­ter­ci­ta ta­nárt Pécs­ről, ahol új­já­szer­vez­te a vá­rosi mú­ze­u­mot, Szé­kes­fe­hér­vár­ra he­lyez­ték. Ma­ro­si szin­te né­hány hét alatt min­den­kit meg­győ­zött ar­ról, hogy Fej­ér me­gye és Szé­kes­fe­hér­vár nem lé­tez­het to­vább mú­ze­um nél­kül, amely egy év­vel ké­sőbb, 1911. má­jus 14-én meg is nyílt az Is­ko­la ut­ca 16. szá­mú ház­ban bé­relt he­lyi­sé­gek­ben. A ké­sőb­bi­ek­ben so­ha meg nem kö­ze­lít­he­tő anya­gi fel­té­te­lek in­ten­zív mú­ze­u­mi te­vé­keny­sé­get tet­tek le­he­tő­vé. Ma­ro­si az 1910 és 1939 ele­jén be­kö­vet­ke­zett ha­lá­la kö­zött el­telt idő­ben szám­ta­lan le­let­men­tést vég­zett, ame­lyek kö­zül ki­emel­ke­dő a pá­koz­di ha­tal­mas bronz­ko­ri föld­vár, az el­ső tá­ci ása­tá­sok, a csák­vá­ri ké­ső ró­mai te­me­tő, a nagy csák­be­ré­nyi és az elő­szál­lá­si avar ko­ri te­me­tők­ben vég­zett ku­ta­tá­sok. Ő kez­de­mé­nyez­te a szé­kes­fe­hér­vá­ri ba­zi­li­ka új ása­tá­sát is az 1936-38. évek­ben. Ő ve­tet­te meg a mú­ze­um nép­raj­zi, vá­ros­tör­té­ne­ti, ant­ro­po­ló­gi­ai és ter­mé­szet­tu­do­má­nyi gyűj­te­mé­nyét is. E te­vé­keny­sé­gét tu­do­má­nyos és nép­sze­rű cik­kek­kel, az 1931-39 kö­zött rend­sze­re­sen meg­je­le­nő Szé­kes­fe­hér­vá­ri Szem­le ki­adá­sá­val, elő­adá­sok tar­tá­sá­val tet­te tel­jes­sé.

    Fitz Jenő 1921-2011
1921-ben született, a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett. A Klasszika Archeológiai Intézet gyakornoka, majd tanársegéde volt. 1949-ben Székesfehérvárra került a Szent István Király Múzeum igazgatójaként. A megyei múzeumi rendszer kialakításától, 1962-től nyugalomba vonulásáig, 1985-ig állt intézményünk, a megyei múzeumigazgatóság élén.
Munkásságát számos más jelentős szakmai kitüntetés mellett 1995-ben Móra Ferenc-díjjal, 1997-ben Széchenyi-díjjal, 2001-ben Forster Gyula-díjjal jutalmazták. Helyi megbecsültségét, közéleti és tudományos munkásságának elismerését jelzi 1990-ben a Deák Dénes-díj, 1993-ben a Fejér Megye Díszpolgára, 1994-ben a Székesfehérvár Díszpolgára kitüntető cím, 2008-ban pedig az Érdy János-díj. 2005-ben Magyar Örökség-díjat kapott.
A szakmai elismerések nemzetközi jelentőségű ókortudományi munkásságát, számos szaktudományos nemzetközi és országos testületben végzett munkáját ismerték el. Többek között tagja volt a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulatnak, a Magyar Numizmatikai Társulatnak, az Ókortudományi Társaságnak, a Nemzetközi Görög-Latin Epigráfiai Társaságnak, az Osztrák- illetve a Német Régészeti Intézetnek. Jeles szaklapok, illetve évtizedeken át évkönyvünk, az Alba Regia szerkesztője volt. Az 1960-ban elindított évkönyvnek 22 évfolyama jelent meg Fitz Jenő szerkesztésében.
Igen jelentős a múzeumi szervezethez, kiállításokhoz, rendezvényekhez, illetve a népszerűsítő tudományos publikációkhoz kapcsolódó kiadói tevékenysége. Mindezen műfajokban maga járt elöl jó példával, s ugyanakkor az 1955-ben megindított sorozatokkal, az István Király Múzeum Közleményei A, B, C és D. sorozattal meg is teremtette mások számára is a publikálási lehetőséget.
A második ezredfordulóig Fitz Jenőnek több mint hatszáz különböző publikációja jelent meg: ezek között ismertetések és idegen nyelvű több kötetes művek egyaránt szerepelnek.
Kutatásai középpontjában a római birodalom története, közigazgatás-története, a Pannóniában és a többi Duna-menti provinciában létrehozott polgári és katonai szervezet felépítésének és működésének tanulmányozása állt. Epigráfiai, numizmatikai és régészeti vizsgálatok eredményeit összegezte. Ebből a szempontból kiemelkedő négy kötetes műve Pannónia római korbeli közigazgatásáról (Die Verwaltung Pannoniens in der Römerzeit, 1993-1995.). 1999-ben adták ki Pannónia születése című művét. A Pannonok évszázada című könyvéért 1983-ban Nívódíjat kapott. Három szakmai és a nemzetközi tudományos kapcsolatok szempontjából elsőrendű fontosságú nemzetközi kongresszust szervezett 1976 és 1992 között Székesfehérváron, azoknak a szakmai konferenciáknak a száma pedig, amelyeken előadóként vett részt, szinte megszámlálhatatlan. Hosszabb külföldi tanulmányútjai Rómába, Princetonba és Heidelbergbe vezettek.

Múzeumszervezői életműve Marosi Arnold múzeumalapító munkásságának méltó folytatója. Igazgatósága alatt megyei intézménnyé, területi múzeum és szabadtéri múzeum, valamint kiállító helyek fenntartójává, tudományos kutatóhellyé, nemzetközileg is megbecsült műhellyé vált múzeumunk. Jellemzőek a számok: a múzeumot mintegy 40 ezres műtárgyszámmal vette át, nyugalomba vonulásakor az általunk őrzött műtárgyak száma a másfél millióhoz közelített. Fitz Jenő múzeumigazgatói művéhez nemzetközileg is jelentős kiállítási program fűződik, csúcsán az 1993-ban elnyert UNESCO és az Európa Tanács által megítélt Év Múzeuma-díj. Ismertté váltunk ugyanakkor a Csontváry-kiállításról, a gorsiumi Floraliáról, illetve a színházi játékokról is. Sok kellemes nyári zenei alkalmat kínált a Budenz-ház 1965-ös megnyitása után a Tátrai Vonósnégyes hangverseny-sorozata. Mindezen ügyekben, ahogy a tudományos munkában is Petress Éva munkája nélkülözhetetlen alapot, hátteret jelentett.

Marosi Arnold nyomdokain Fitz Jenő folytatta és a feltárások évtizedei alatt, 1958-tól alakította ki Gorsium szabadtéri múzeumát, vezette a kiemelkedő jelentőségű ásatásokat és szervezte a műemléki rekonstrukciót. Itteni munkájáért már 1970-ben nívódíjat kapott.

Székesfehérvár történeti kérdéseinek feltárásában is úttörő jellegű munkát végzett. 1955-től rendszeresen foglalkozott a középkori királyi város különböző kérdéseivel, helyrajzával. Várostörténeti- és idegenforgalmi vezetőinek több kötetét használták a városba látogatók. Múzeumigazgatóként szervezte a Prépostsági templom újabb ásatásait, az itt talált embertani leletek vizsgálatát.

Egyetemi oktatói pályáján régészek és művészettörténészek generációit nevelte, hiszen 1994-től az Eötvös Loránd Tudományegyetemen az ókori művészet tárgy előadója volt. A múzeum élén töltött majd négy évtized alatt múzeumi szakemberek számára jelentett példát tudományos és tudományszervezői munkássága, szakmai tisztessége.

Ma­ro­si ha­lá­lá­val vé­get ért a Mú­ze­um­egye­sü­let tá­mo­ga­tá­sá­val mű­kö­dő mú­ze­um vi­rág­ko­ra. A há­bo­rú, a front há­rom­szo­ros vál­tá­sa a mú­ze­um­épü­let­ben je­len­tős ká­ro­kat oko­zott, a gyűj­te­mé­nyek azon­ban sér­tet­le­nek ma­rad­tak. 1949-ben, a "for­du­lat évét" kö­ve­tő­en a Ma­gyar Nem­ze­ti Mú­ze­um igaz­ga­tó­ta­ná­csa Fitz Je­nőt he­lyez­te át, a né­hány évig Fe­hér­vá­ron igaz­ga­tó Fü­lep Fe­renc utó­da­ként Szé­kes­fe­hér­vár­ra. Fitz Je­nő négy év­ti­ze­des igaz­ga­tói mű­kö­dé­se alatt ala­kult ki a mai me­gyei mú­ze­u­mi szer­ve­zet: tu­do­má­nyos osz­tá­lyok, könyv­tár, ki­ál­lí­tó­he­lyek, mű­he­lyek, s vált az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um a ha­zai mu­ze­o­ló­gia egyik meg­ha­tá­ro­zó hely­szí­né­vé, s nem­zet­kö­zi­leg is is­mert­té. A köz­pon­ti tá­mo­ga­tás kor­sze­rű rak­tá­rak ki­ala­kí­tá­sát, nyil­ván­tar­tás be­ve­ze­té­sét tet­te le­he­tő­vé, és fe­dez­te az egy­re sza­po­ro­dó le­let­men­té­sek költ­sé­ge­it. A ku­ta­tói lét­szám 1956-ig há­rom fő­re emel­ke­dett: két ré­gész mel­lett egy nép­raj­zos te­vé­keny­ke­dett a me­gyé­ben.

A mú­ze­u­mi ki­ad­vány­ok új­já­te­rem­té­se egy aján­dék­ba ka­pott sok­szo­ro­sí­tó­gép­pel in­dult meg, az el­ső ka­ta­ló­gu­sok, tu­do­má­nyos ki­ad­vány­ok, nép­sze­rű­sí­tő fü­ze­tek meg­je­len­te­té­se mel­lett kí­sér­let tör­tént a Szé­kes­fe­hér­vá­ri Szem­le fel­újí­tá­sá­ra is. 1955-ben meg­ala­kult a Mú­ze­um Ba­rá­ti Kör, en­nek tá­mo­ga­tá­sa le­he­tő­vé tet­te a ki­ad­vány­ok nyom­dai elő­ál­lí­tá­sát az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um Köz­le­mé­nyei so­ro­za­ta­i­ban. A mú­ze­um­ban fo­lyó tu­do­má­nyos mun­kát el­is­mer­ve, mi­nisz­té­ri­u­mi tá­mo­ga­tás­sal, 1960-ban meg­in­dul­ha­tott a mú­ze­um tu­do­má­nyos év­könyv­ének, az Al­ba Re­gi­a-­nak ki­adá­sa. Az év­könyv kez­det­től fog­va né­met, fran­cia, an­gol és olasz nyel­ven kö­zölt ta­nul­má­nyo­kat. Ez nem­zet­kö­zi ran­gú in­téz­mény­nyé tet­te a mú­ze­u­mot, a kül­föld­ön is szá­mon tar­tott ma­gyar pe­ri­o­di­kák egyi­ké­vé az év­köny­vet.

Székesfehérvári szemle Alba Regia István Király Múzeum Közleményei
Székesfehérvári Szemle
III-IV., 1934 		Alba Regia. Annales Musei Stephani Regis IV-V., 1965 István Király Múzeum Közleményei. A sorozat 30. szám, 1991

Az 1962-ben a vi­dé­ki mú­ze­u­mok me­gyei szer­ve­ze­tek­be von­va a me­gyei ta­ná­csok ha­tás­kö­ré­be ke­rül­tek. Fej­ér me­gyé­ben az Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um mel­lett a du­na­új­vá­ro­si In­ter­ci­sa Mú­ze­um és egy sor vi­dé­ki em­lék­ház, ki­ál­lí­tás (Gár­dony, Ká­pol­nás­nyék, Mar­ton­vá­sár, Vál, Csák­vár, Ce­ce, Su­ko­ró, Sza­bad­baty­tyán, Pá­kozd, Fü­le) lett a me­gyei szer­ve­zet a Fej­ér Me­gyei Mú­ze­u­mok Igaz­ga­tó­sá­ga ré­sze. A ta­ná­cso­sí­tás elő­nyei a kor­szak el­ső fe­lé­ben je­lent­kez­tek. Több­szö­rö­sé­re nőtt a költ­ség­ve­tés, a szer­ve­zet lét­szá­ma, a tu­do­má­nyos és a kul­tu­rá­lis te­vé­keny­ség. A meg­vál­to­zott fel­té­te­lek hosz­szú tá­vú igé­nyes prog­ra­mok meg­szer­ve­zé­sét és vég­re­haj­tá­sát tet­ték le­he­tő­vé. Gor­si­um több év­ti­ze­des ku­ta­tá­sa mel­lett je­len­tős ása­tá­si prog­ra­mok bon­ta­koz­tak ki.

A tu­do­má­nyos te­vé­keny­ség mel­lett a mú­ze­um má­sik erős­sé­ge a ki­ál­lí­tá­si prog­ram lett. Az in­dí­tást a Csont­vá­ry-ki­ál­lí­tás ad­ta. Az or­szá­gos fi­gye­lem tet­te le­he­tő­vé, hogy to­váb­bi, ha­son­ló ér­dek­lő­dés­re szá­mí­tó ki­ál­lí­tás-­so­ro­za­tok és ren­dez­vé­nyek in­dul­has­sa­nak meg, és év­ti­ze­de­ken át or­szá­gos kö­zön­sé­get von­za­nak. Az egyik fon­tos so­ro­zat a szá­zad­for­du­ló­tól kez­dő­dő­en a ma­gyar kép­ző­mű­vé­szet főbb ál­lo­má­sa­it mu­tat­ta be, hoz­zá csat­la­ko­zó ka­ma­ra-­ki­ál­lí­tá­sok­kal, elő­adá­sok­kal, hang­ver­se­nyek­kel. A nép­raj­zi so­ro­zat, a Nép­raj­zi Mú­ze­um­mal kö­zö­sen, ki­emel­ke­dő je­len­tő­sé­gű té­ma­kö­rök­ből adott be­mu­ta­tó­kat. A ne­gye­dik nagy so­ro­zat ré­gé­sze­ti és tör­té­ne­ti té­mák­ból adott or­szá­gos - ró­mai vi­szony­lat­ban pan­no­ni­ai - át­te­kin­tést. A ki­ál­lí­tá­sok mel­lett a mú­ze­u­mi köz­mű­ve­lő­dés­nek szá­mos ma­gas szín­vo­na­lú for­má­ja ala­kult ki, elő­a­dás-­so­ro­za­tok, hang­ver­se­nyek, a gor­si­u­mi nyá­ri já­té­kok.

A me­gyei mú­ze­um gyűj­te­mé­nye a 80-as évek ele­jén meg­ha­lad­ta az egy­mil­lió tár­gyat, ez­zel az or­szág há­rom leg­na­gyobb gyűj­te­mé­nyé­nek egyi­ke lett. Szé­kes­fe­hér­vá­rott a ré­gi mú­ze­um­épü­let mel­lett szá­mos új lé­te­sít­mény - a Csók Ist­ván Kép­tár, a Bu­denz-­ház, a Fe­ke­te Sas Pa­ti­ka, a Schaár-­gyűj­te­mény, a Vá­ros­tör­té­ne­ti Mú­ze­um, a Pa­lo­ta­vá­rosi Skan­zen - gya­ra­pí­tot­ta a ki­ál­lí­tá­si fe­lü­le­te­ket. Na­gyobb ará­nyú bő­ví­tést je­len­tett az egy­ko­ri je­zsu­i­ta rend­ház bir­tok­ba vé­te­le.

Az épü­let föld­szin­ti fo­lyo­só­ján le­he­tő­ség nyílt a ró­mai kő­tár be­mu­ta­tá­sá­ra, az eme­le­ten új ré­gé­sze­ti ki­ál­lí­tás ké­szült, amely AZ ÉV E­U­RÓ­PAI MÚ­ZE­U­MA-­díj KÜ­LÖN­DÍ­JÁT (EU­RO­PE­AN MU­SE­UM OF THE YE­ARS AWARD - SPE­CI­AL COM­MEN­DA­TI­ON 1993) nyer­te el 1993-ban. European Museum of the Year

A köz­tu­dat­ban Szent Ist­ván Ki­rály Mú­ze­um­ként élő in­téz­mény ma va­ló­já­ban a Fej­ér Me­gyei Ön­kor­mány­zat fenn­tar­tá­sá­ban mű­kö­dő Fej­ér Me­gyei Mú­ze­u­mok Igaz­ga­tó­sá­ga alá tar­to­zó, mint­egy 19 ki­ál­lí­tó- és ku­ta­tó­hely­ből ál­ló in­téz­mény­rend­szer. Ki­lenc szé­kes­fe­hér­vá­ri, va­la­mint tíz Fej­ér me­gyei ki­ál­lí­tó­he­lyet fog­lal ma­gá­ban. A mú­ze­um négy tu­do­mány­te­rü­let le­let­anya­ga­it gyűj­ti, rend­sze­re­zi, ku­tat­ja és mu­tat­ja be az ér­dek­lő­dő lá­to­ga­tók­nak. Hét ré­gé­sze­ti jel­le­gű ki­ál­lí­tá­sa mű­kö­dik Szé­kes­fe­hér­vá­ron, Du­na­új­vá­ros­ban és Tác/Gor­si­um­ban. A nép­rajz em­lé­kei négy, a tör­té­net­tu­do­mány gyűj­té­sei ket­tő, a kép­ző­ és ipar­mű­vé­szet hat ki­ál­lí­tás­ban van je­len.

A mú­ze­um kül­de­té­se a ré­gé­szet, a nép­rajz, a kép­ző- és ipar­mű­vé­szet, a hely­tör­té­net tár­gyi és szel­le­mi örök­sé­gé­nek gyűj­té­se, fel­dol­go­zá­sa, ku­ta­tá­sa, kon­zer­vá­lá­sa, meg­őr­zé­se és be­mu­ta­tá­sa. A mú­ze­um ki­tű­zött cél­ja, hogy a múlt em­lé­ke­it, az ab­ból ki­bom­ló is­me­re­te­ket, a je­len­ben fo­lya­ma­to­san élet­re kel­tő mű­vé­sze­tet oly mó­don tár­ja a lá­to­ga­tók elé, hogy az szá­muk­ra iz­gal­mas, ért­he­tő, él­vez­he­tő "idő­uta­zást" je­lent­sen, s hoz­zá­já­rul­jon je­le­nünk ár­nyal­tabb meg­ér­té­sé­hez.

GORSIUM
TÁC
INTERCISA MÚZEUM
DUNAÚJVÁROS
CSÓK ISTÁN MÚZEUM
CECE
NÉPRAJZI HÁZ
SUKORÓ
VÖRÖSMARTY MÚZEUM
KÁPOLNÁSNYÉK
SÁRRÉTI TÁJHÁZ
FÜLE
PÁKOZDI CSATA MÚZEUM
PÁKOZD
GÓTIKUS LAKÓTORONY
SZABADBATTYÁN
KÖZÉRDEKŰ ADATOK
ARCHÍVUM
CIVIL SZERVEZETEK
TÁMOGATÓINK
PARTNEREINK
verification image, type it in the box

© SZENT ISTVÁN KIRÁLY MÚZEUM | HONLAPTÉRKÉP | IMPRESSZUM
INTÉZMÉNYÜNK FENNTARTÓJA:
SZÉKESFEHÉRVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSE