Aba No­vák pá­lyá­ja a har­min­cas évek ele­jé­től kül­föl­di si­ke­rei és az ezt kö­ve­tő ál­la­mi meg­bí­zá­sok ré­vén ívelt fel, és ha­ma­ro­san a kor­szak egyik leg­töb­bet fog­lal­koz­ta­tott sztár­mű­vé­szé­vé vált. 1932-ben Pa­do­vá­ban az egy­ház­mű­vé­sze­ti ki­ál­lí­tá­son arany­ér­met nyert, majd ezt kö­ve­tő év­ben az el­ső ko­moly meg­ren­de­lé­se a jász­szent­and­rá­si plé­bá­nia­temp­lom fres­kó­i­nak el­ké­szí­té­se volt Ugyan­eb­ben az év­ben kis ál­la­mi arany­ér­met ka­pott. 1936-ban bíz­ták meg a Sze­ge­di Hő­sök Ka­pu­ja, 1938-ban pe­dig a szé­kes­fe­hér­vá­ri Kö­zép­ko­ri Rom­kert ma­u­zó­le­um-f­res­kó­i­nak meg­fes­té­sé­vel.
Aba No­vák szin­tén ál­la­mi meg­bí­zás­ként 1937-ben fes­tet­te meg a Pá­ri­zsi Vi­lág­ki­ál­lí­tás­ra a Ma­gyar-f­ran­cia tör­té­nel­mi kap­cso­la­tok cí­mű pan­nó­ját. Tri­a­non után el­ső íz­ben sze­re­pelt Ma­gyar­or­szág a Vi­lág­ki­ál­lí­tá­son, így po­li­ti­kai üzent­ként is fel­fog­hat­ta Eu­ró­pa, hogy a ma­gyar kul­tusz­kor­mány e ki­emel­ke­dő mű­vé­sze­ti se­reg­szem­lé­re a Ró­mai Is­ko­la mű­vé­sze­it de­le­gál­ta.
A ma­gyar pa­vi­lon két ol­da­lát bo­rí­tó, 7-7 da­rab­ból ál­ló, egyen­ként 780x 200 cm-es pan­nó, a ma­gyar és a fran­cia tör­té­ne­lem kap­cso­ló­dá­si pont­ja­it örö­kí­tet­te meg. Aba No­vák Vil­mos, aki a mo­nu­men­tá­lis mű­faj ki­emel­ke­dő mes­te­re volt, a ma­gyar-f­ran­cia kap­cso­la­tok több száz éves tör­té­ne­té­nek ese­mé­nye­it pil­la­nat­ké­pek­ben, szin­te film­sze­rű­en örö­kí­tet­te meg. Mint a ko­ra­be­li film­hír­adók­ban, úgy sor­jáz­nak a pan­nó­kon egy­más után a bar­nás tó­nus­ban tar­tott, visz­sza­fo­gott szín­vi­lá­gú je­le­ne­tek. Aba No­vák a fon­to­sabb té­má­kat na­gyobb lép­ték­ben ki­emel­te, majd vé­gül a kü­lön­bö­ző ese­mé­nye­ket mon­dat­sza­la­gok­kal fűz­te ösz­sze. Te­ma­ti­ká­já­ban töb­bek kö­zött meg­je­le­nik "a nán­dor­fe­hér­vá­ri üt­kö­zet­ben a ma­gyar hő­si­es­ség em­lé­ke­ze­té­re el­ren­delt dé­li ha­rang­szó tör­té­ne­te", a lel­ki­is­me­ret sza­bad­sá­gát ki­mon­dó 1557-es tor­dai or­szág­gyű­lés, az esz­ter­go­mi ki­rá­lyi pa­lo­ta épí­té­se, Ber­li­oz, a Rá­kó­czi­-in­du­ló ze­ne­szer­ző­je, Ber­csé­nyi és La Fa­yette ma­gyar hu­szá­rai.
A mű nagy si­kert ara­tott Pá­rizs­ban, a zsű­ri Aba No­vá­kot Grand Prix-­vel ju­tal­maz­ta. Ta­lán en­nek is kö­szön­he­tő, hogy a le­en­dő Hor­thy Mik­lós Kul­túr­ház (a mai Csók Ist­ván Kép­tár és a Me­gyei Könyv­tár) épü­le­té­nek nagy­ter­mét a pan­nók mé­re­té­hez iga­zí­tot­ták. 1944-ben, ami­kor az épü­let el­ké­szült, a pan­nók már nem ke­rül­het­tek a ter­ve­zett he­lyük­re.